Banki digitális valuta

A központi banki digitális valuták (CBDC-k) a közelmúltban népszerű témává váltak a pénzügyekben, leginkább a kriptovaluták esetében. A bankok, intézmények és kormányok kutatásokat és elemzéseket végeztek (és végeznek) a digitális pénz új formájának bevezetésének gazdasági és technikai megvalósíthatóságáról, valamint annak a monetáris és fiskális politikára gyakorolt hatásáról.

A Bank of International Settlements jelentése szerint a központi bankok több mint 80%-a már vizsgálja a CBDC-t, ezért felvetődik a kérdés: miért foglalkoztatják őket a CBDC-k? Ebben az ismertetőben bemutatjuk a CBDC-ket, a digitális gazdaságokban betöltött fontosságukat, a felhasználási területeket vizsgáló országokat, valamint a tömeges elfogadás felé vezető utat.

A CBDC nem más, mint…

A kriptovaluták, ahogyan ma ismerjük őket, rendkívül volatilisek (azaz instabil árfolyammal) rendelkeznek, és hiányzik a pénzügyi szabályozás is. A CBDC-k leküzdik ezeket az aggályokat, miközben a kriptovaluták mögöttes elosztott főkönyvi technológiáját használják (szerk. állítólag). A kormányok a CBDC-ket törvényes fizetőeszközként ismerik el a kibocsátó központi bank joghatósága alatt, ami azt jelenti, hogy bárki használhatja őket fizetésre, és minden kereskedőnek el kell fogadnia azokat.

Egyszerűbben fogalmazva, a CBDC a Central Bank Digital Currency rövidítése, amely a központi banki pénz elektronikus formája, amelyet a polgárok használhatnak digitális fizetésekre és értéktárolásra. A CBDC három fő eleme az alábbiak:

  • Digitális valuta
  • A jegybank bocsátja ki
  • Univerzálisan hozzáférhető

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért kellene egy kormánynak CBDC-t kibocsátania, ha létezik fiat (hagyományos) valuta is?

Miért adnak ki CBDC-t?

Ha egy ország CBDC-t bocsát ki, kormánya azt törvényes fizetőeszköznek tekinti, akárcsak a fiat valutákat; mind a CBDC, mind a fizikai készpénz jogilag elismert fizetési mód, és követelésként működne a központi bankkal vagy a kormányzattal szemben.

A központi banki digitális valuta növeli a nagykereskedelmi és a lakossági fizetési rendszerek biztonságát és hatékonyságát. A nagykereskedelmi oldalon a központi banki digitális valuta megkönnyíti a lakossági fizetések gyors elszámolását. Javíthatja az értékesítés helyén vagy két fél közötti fizetések hatékonyságát (p2p).

A digitális társadalomban az egyének számára nem állnak rendelkezésre fizikai érmék vagy bankjegyek, és minden pénzt digitális formátumban váltanak ki. Ha egy ország készpénzmentes társadalommá kíván válni, a digitális valuta kormányzati/jegybanki támogatással hiteles alternatíva. A kormányokra nehezedő nyomás a CBDC elfogadására erős, mivel a magán e-pénz piaca növekszik. Ha általánossá válik, a kedvezményezettek hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel az e-pénz-szolgáltatók célja a profit maximalizálása, nem pedig a lakosságé. A CBDC kibocsátása előnyhöz juttatná a kormányokat a magán e-pénzekkel szembeni versenyben.

A jelenlegi határokon átnyúló fizetési modell a belföldi ügyletek mellett nagymértékben függ a valós idejű bruttó elszámolási (RTGS) infrastruktúrát üzemeltető központi bankoktól, amelyen belül minden helyi bank kötelezettségét teljesíteni kell. Mivel a határokon átnyúló fizetéseknél késések vannak, a résztvevő felek ki vannak téve az elszámolási és hitelezési kockázatnak. A CBDC éjjel-nappal elérhető, miközben a személyes adatok védelmét figyelembe veszik a partnerek hitelkockázatának kiküszöbölése érdekében.

Különböző típusú CBDC-k

A CBDC-ket a felhasználásuk alapján két különböző típusba sorolják:

Lakossági Központi Bank digitális valuta
Az elosztott főkönyvi technológián alapuló kiskereskedelmi CBDC nyomon követhető, névtelen és éjjel-nappal elérhető. Lehetőséget kínál a kamatláb alkalmazására is. Ezen előnyök miatt a lakossági jegybanki digitális valuta elsősorban a nagyközönség támogatására összpontosít. Ezenkívül segít csökkenteni a készpénzes nyomtatás költségeit, és elősegíti a pénzügyi integrációt.

Nagykereskedelmi Központi Bank digitális valuta
A nagykereskedelmi CBDC növeli a fizetések és a biztonsági elszámolások hatékonyságát, miközben megoldja a likviditási és partnerkockázati problémákat. Kiválóan alkalmas olyan pénzintézetek számára, amelyek központi bankban helyeznek el tartalékot. A nagykereskedelmi pénzügyi rendszerek sebességének és biztonságának javítására való képességük révén még a központi bankok is a nagykereskedelmi központi banki digitális valutát a meglévő rendszerek kedvelt alternatívájának tekintik.

CBDC-kkel kísérletező országok

Kína: digitális jüan

A People’s Bank of China az egyik első központi bank, amely kifejlesztett egy CBDC-t. 2014-ben speciális munkacsoportot állítottak fel egy digitális jüan kutatására és megvalósítására. 2020-ban nyert teret, amikor Kína bejelentette a CBDC prototípusának tesztelését. A digitális jüan első próbáját 2020 októberében tartották Shenzhen Luohu tartományban. A második kísérleti program Suzhou városában zajlott 2021 elején. A jelentések szerint a kínai digitális jüan hatással lesz a 27 billió dolláros fizetési piacra Kínában.

Svédország: e-korona

2017-ben a világ legrégebbi bankja, a svéd Riksbank elindította e-korona elnevezésű CBDC projektjét. Az Accenture PLC-vel együttműködve 2020-tól 2021 februárjáig zajlott a pilot, a projektet pedig 2022 februárjáig meghosszabbították. Az E-krona robusztus alternatívát kíván kínálni a magán fizetési szolgáltatók vészhelyzetére vagy zavaraira, ezáltal biztosítva a svéd fizetési rendszer stabilitását.

Bahamák: „homokdollár”

2019-ben a Bahamák is megkezdték a „Sand Dollar” (homokdollár) elnevezésű CBDC projektjüket, ami 2020 októberében került teljes bevezetésre. A projekt két körzetben indult: Exuma és Abaco-szigeteken. Mindegyik homokdollár a bahamai dollár egy további digitális változatát képezi. 1:1 arányban tartják az 1 USD-t A projekt inkluzív hozzáférést biztosít a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a szabályozott fizetésekhez.

Kelet-karibi terület: DXCD

A Kelet-Karibi Államok Szervezetének tagországainak monetáris hatósága, az Eastern Caribbean Central Bank megkezdte munkáját a DXCD elnevezésű CBDC projekten, hogy elérje a lakosság a pénzügyekből kirekesztett részeit. Prototípusát Antiguában, Barbudán, Grenadában, Saint Luciában, St. Kittsben és Nevisben tesztelik. A DXCD fő célja, hogy egy kiskereskedelmi fizetési rendszer legyen a hitelkártya nélküli polgárok számára, alacsony költségű kereskedői és e-kereskedelmi fizetésekhez.

Marshall-szigetek: „Sovereign”

2018-ban a Marshall-szigeteki Köztársaság megosztotta a Sovereign (SOV) nevű CBDC elindításának terveit. Jelenleg az amerikai dollár törvényes fizetőeszközként működik a szigeten, főként azért, mert lakossága mindössze 58729 fő, és a készpénz nyomtatás költsége túllépte annak névértékét. Az RMI azt tervezi, hogy az SOV-t mint alternatív digitális pénzt törvényes fizetőeszközként bevezeti, hogy javítsa az RMI jelenlegi fizetési rendszereinek hatékonyságát.

A CBDC útja a tömeges használat felé

A decentralizált blokkláncokon a tranzakció visszavonhatatlan, és teljesülése után már megváltoztathatatlan, visszafordíthatatlan, ezért ebben a formában a CBDC esetében használhatatlan, amennyiben a tranzakcióban részt vevő felek egyike nem hajlandó együttműködni a jogi hatóságokkal. Ez nem járható út a tömeges használatba vételre törekvő CBDC számára.

Ezen túlmenően egyetlen létező, nem banki fizetési rendszer sem rendelkezhet ilyenfajta tulajdonsággal a hatályos jogszabályok szerint. A hatóságok nem kötelezhetik az együttműködésre a címzettet, hiszen az akár lehet egy ismeretlen, tengerentúli személy is, akire nem vonatkoznak a CBDC joghatóságának törvényei és rendelkezései. Ezen aggályok és tulajdonságok miatt a CBDC-kibocsátóknak módosítaniuk kell a technikai paramétereket a banki, ingatlan-, fizetési és szerződési jog alapján. Ez azonban csak egy hibrid, kétrétegű kialakítással lehetséges, amelyek egyszerre két különböző problémát is megoldanak:

  • A CBDC-nek megfelelő felügyeleti infrastruktúrára van szüksége, amelyben a tranzakciók először ellenőrizhetők, majd módosíthatók a joghatóság törvényei szerint. A vitarendezési rendszer biztonsági, megfelelőségi és auditálási folyamatokkal rendelkezik. Mivel pl. a Hedera az engedélyezett blokklánc-keretrendszerben működő CBDC-k tranzakcióinak nyilvánosan ellenőrizhető naplójaként működik, azok a bankok, amelyek az ügyfélszolgálatot a fizetési réteg fölé helyezik, megbízhatnak benne és ellenőrizhetik a tranzakciós információk pontosságát.
  • A CBDC-nek ezenkívül jelentenie kell állapotát (számlaegyenlegek, tranzakciók stb.) az illetékes szabályozó testületeknek, ami nem csak a tranzakciók állapota lehet. (Ide tartoznak például az IP-címekre vagy a számlaazonosítókra vonatkozó információk.) Ezek az információk létfontosságúak a fizetési rendszerek esetleges vitáinak megoldásában.Például a Hederát nyilvános rekordként használva a hatóságok közvetlenül ellenőrizhetik a CBDC állapotát, beleértve a felhasználók interakciójának részleteit is.

Záró gondolatok a CBDC-kről

Tekintettel arra, hogy a központi bankok jelentős erőfeszítéseket tesznek és nagy figyelmet fordítanak a központi banki digitális valutákra, bármennyire is távolinak tűnhet a bevezetésük nekünk, egyszerű felhasználóknak, ezek hamarosan valósággá is válnak. A CBDC-k elősegítik a kriptográfia elterjedését, mivel az emberek hozzáférhetnek a módszerhez, amivel a kriptovalutákat törvényes fizetőeszközzé „konvertálhatják”. Ezenkívül a lakosság digitális (bankot megkerülő) pénzügyi integrációját is segíti.

Mikor?

A CBDC-k messzemenő kihatással lesznek a pénzügyeink jövőjére, beleértve a digitális eszközök és értékpapírok vételét és eladását is. A kérdés azonban az, mikor jön el ez az állapot? Hamarabb, mint ahogy gondolnánk! Amint a szabályozó hatóságok és a központi bankok konkrét lépéseket tesznek a CBDC-k létrehozása, elindításának irányába, a világ elkezdi szabványként elfogadni a digitális valutákat.

Ajánló még: CBDC stratégia az Egyesült Arab Emírségekben

(Forrás: hedera.com)